Gánti bauxitbánya
A vértes-hegységi Gánton (Oroszlánytól délre) a bányászati tevékenység segítségével került külszínre az úgynevezett őskarszt, Gánttól délre, a Vértes-hegység lábánál találjuk a gánti bauxitbánya látványos külszíni fejtését, ami jelenleg földtani park, és mellette a bauxitbányászatnak emléket állító, Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumot.
Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér – Vértesboglár – Csákvár – Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot.
Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot.
Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll.
Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák.
A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot.
Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait.
A dolomitszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott dolomitnak is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a dolomit is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a dolomitban, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, 5-10 cm-es vastagságban színezte azt meg. A dolomit felületén szép karsztos oldásformák láthatók.
A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.
Kellemes sétát a marsbéli környezetben.
Geocaching adatok
Geoláda adatai: Gánti Bauxit (GCGant)
Szélesség N 47° 21,882′
Hosszúság E 18° 23,020′
Magasság: 222 m
Megye/ország: Fejér
Geoláda típusa: Hagyományos geoláda